Beszámoló a 2026-os egyházmegyei konfis hétvégéről

Idén 4. alkalommal került megrendezésre az egyházmegyei kofirmandusok hétvégéje Bonyhádon.

Az idei év mottója: Hithősök régen és ma

A Tolna-Baranyai Egyházmegyéből 35 gyerek érkezett a bonyhádi kollégiumba, hogy újra – vagy először részt vegyen a programon. A küldő gyülekezetek: Györköny, Dombóvár, Pécs, Bonyhád, Szekszárd és Sárszentlőrinc.

Idén nagyon sok játékos feladattal igyekeztek az egyházmegye lelkészei: Aradi András, Schaller Bernadett, Nepp Éva és Sefcsik Zoltán esperes a gyerekeket mozgásra, gondolkodásra késztetni: székfoglaló, kosárba dobás, csomózódás, vetélkedők, számháború, igen-nem válasz keresése…jó alkalmak voltak a játékok arra, hogy ismerkedjenek, lazuljanak, versenyezzenek.

A hithősökkel az áhítatokon, előadásokon és az Istentiszteleten találkozhattunk:

• Aradi András, bonyhádi lelkész Gedeon történetét hozta: 32.000 helyett 300 ember is elég a Midjaniták legyőzésére, ha az Úr azt akarja. Cél: Istenben bízni, Istenre hagyatkozni minden nehézségben.
• Schaller Bernadett bonyhádi iskolalelkész Jákob (Istennel) tusakodását hozta nekünk, amiből kirajzolódott, hogy bizony a harcokból, mégha nyerünk is, sokszor csak komoly, akár maradandó sebekkel távozunk. Isten a nevünkön szólít, és feladatok miatt van, akit új néven nevez, ami lehetőség is egyben, mint Jákob, aki a csaló, lehet Isten harcosa.
• Manhardtné Szlovák Katalin Esztert, a zsidó árvalányt hozta elénk, aki Perzsia királynője lesz, hogy meg tudja menteni a népét. A bátorság, a hagyományokhoz ragaszkodás (böjt, ima), és hűség Istenhez megmenti Eszter unokabátyját, nekünk meg tanulságul szolgál: tartsunk ki hitünk mellett, hiszen Isten a megmentésünkre siet: Jézus Krisztus kegyelme által.
• Györfi Sándor egyházaskozári lelkész az egyházi történelem nagy alakjairól beszélt nekünk: az első keresztényekről, akik élete folyamatos halálközeli élmény volt – és hogy az apostolok vértanúsága nem fejeződött be, hiszen Bonhoeffer a 2. világháborúban, a náci üldözések ellenére is mentette a zsidókat. Desmond Doss – a fegyvertelen katona története is elhangzott, aki fegyver nélkül állt helyt a háborúban.
• Lakatos Levente, szekszárdi ifis, aki pár éve maga is részt vett a konfis hétvégén, mint hétköznapi hős mesélte el, hogy Svédországban 50 csapatból 2. helyen végeztek a természettudományos diákolimpián. Ő a fizikai feladatokat, kísérleteket végezte el – azt hiszem, sokunknál azonnal tényleg hős lett. Nyitottsága, közvetlensége és a hitvallása inspiráló volt a fiatal hallgatóság körében, majd a következő vetélkedőben is részt vett, és az egyik csapat hőse lett, a jó válaszaival.
• Hevér Beatrix bonyhádi lelkész Péter tanítványt/apostolt hozta elénk. Ma is vannak olyanok, mint Péter, akiknek a szája nagyobb, és a bizonygatások után rendre elbuknak. De ez arra is jó tanulság, hogy bizony a legnagyobbak is botladoznak, Isten mégis nagy feladatra hívja őket.
• A szombat estét mozizással töltöttük. Mi, segítő hitoktatók (Váncsa Zsuzsi és jómagam) megállapítottuk, hogy a mai gyerekek számára egy 90 perces film megnézése komoly kihívás, főleg, ha a történet nem Marvel, vagy DC hősről szól (mexikói Casa Hogar árvaház története).
• Darvas Anikó sárszentlőrinci lelkész a vasárnapi bonyhádi tanévzáró/táborzáró Istentiszteleten 3 fiúnak a kezébe láthatatlan pajzsot adott, amit rövid ideig tartaniuk kellett! A hétvége hőseit újra végig gondolhattuk, megemlítette azokat a hősöket, akiről a hétvére rövidsége miatt nem esett most szó, például Mózes, Jeremiás, Jónás. Beszélt arról is, hogy bizony tele van a világ láthatatlan hősökkel. És hogy a pajzs nem ékszer, azt magasra, sokáig tartani tudni kell – erő kell hozzá, az erőhöz pedig töltőre van szükség, mi tudjuk, hogy ez a töltő az Úr. Mi fáradunk, lankadunk, de a pajzs a katona (a hős) és a veszély között van, a pajzs Isten, aki elém áll és véd engem.

Az éjszakák megint nehezebbek voltak, de tudjuk, a hősöknek a mai világban is mindig új kihívások elé kell nézniük (pl. a telefonok éjszakai elkobzása, vagy a társasozások).

A hétvége nagy ajándéka, hogy többen már azért érkeztek, mert itt, a konfis táborban leltek új barátokra. Köszönet az iskola/kollégium nyújtotta lehetőségekért: a remek szobákért, a fantasztikus pályákért, ahol a szabadprogramok idejének mozoghattak, és nem utolsósorban a finom falatokért.

Jövőre is jövünk!

Bonyhád, 2026.06.07.

Légrádiné Eichamer Mária

Egyházmegyei ifj.referens